Kulturális szomjoltó

Zirc

templom.
oszk.
termtud

.regulymúz

agrárk

 

Köztéri alkotások:

  • Köztársaság u. - Szent Imre herceg szobor: azon középkori templomrom épen megmaradt pillérkötegén áll, melyet III. Béla magyar király Zirc 1182. évi alapítása után kezdett el építeni monostorával együtt. A kőemelvényre 1749. november 17-én állították fel. A pillérköteget Szent Imre herceg szobrán kívül az 1751-ben elhelyezett négy kis barokk angyal díszíti. Az északi oldal vállkövén ülő angyal Zirc rövid történetét összefoglaló latin feliratos pajzsot tart a kezében. A szobor koronával a fején, a tisztaság liliomával a kezében, palásttal ábrázolja a herceget.
  • Arborétum területén, az apátság épülete előtt - Szent Bernát szobor: az 1950-ben talapzatáról ledöntött nagyméretű Szent Bernát szobor helyett Liska Szilveszter zirci plébános készíttetett egy kisebb Szent Bernát szobrot.
  • Kossuth utca - Nepomuki Szent János szobor: Az első Nepomuki Szent János szobrot szentté avatásának évében 1729-ben a hívek állíttatták a mai kistemplom területén, szabadon álló kőoszlopon. Az idő múlásával a kőkép tönkrement, helyére egy kis kápolna-stációt építettek, melyben már védve van Nepomuki Szent János fából készült szobra. (Az összetört szobor restaurálásra vár. rzési helye az apátság.)
  • Rákóczi tér - barokk Nepomuki Szent János szobor talapzata: A második Nepomuki Szent János szobrot 1751-ben állíttatta fel Schneider Péter prior a monostor és templom előtti udvaron. A szobrot 1950-ben a Zircen állomásozó katonák ledöntötték, ma már csak a talapzata látható.
  • Kossuth u. - I-II. Világháborús Emlékmű: Az első világháborús emlékművet 1925-ben Martinelli Jenő szobrászművész készítette, a hősi halottak nevét tartalmazó öntöttvas táblákkal együtt. 1992-ben a Polgármesteri Hivatal restauráltatta az emlékművet és ekkor kapta az I-II. Világháborús Hősi Halottak emlékműve nevet.
  • Rákóczi tér - Bányai Ödön: Reguly Antal mellszobra (1943)
  • Alkotmány utca - Alkotója ismeretlen: Antik oszlopfőn ülő nő
  • Köztársaság u. 9. a - A III. Béla Gimnázium udvarán Rátonyi József: III. Béla király mellszobra (1982)
  • Március 15. tér - Domokos Béla: Széchenyi mellszobra (1995)
  • Március 15. tér 1. - Cséri Lajos: Kossuth Lajos mellszobra (1998)
  • Március 15. tér 1. - Aaradi vértanúk emlékműve. Felavatva: 2014.10.05.
  • József A. u. (Kórház) - R. Kiss Lenke: Álló nőalak: A Bakony állandó újjáéledését ábrázolja a kinott cserjékkel, továbbá témája az anyák, a fiatalok, a gyerekek öröme és az élet szépségeinek megmintázása. A szobrot 1969. nyarán a Béke téren állították fel, majd a rendszerváltás után a kórház udvarába helyezték.
  • Barátság Park - Székelykapu: Baróti testvérvárosunk ajándékozta Zircnek 2002. augusztusában.
  • Rákóczi tér - Országzászló: 1937-ben Zirc társadalmi egyesületei és a község lakóinak összefogásával az Országzászló felvonására készített emlékmű történelmi eseményeket visszaidéző jelképe lett Zircnek.
  • Rákóczi tér - Kéktúra emlékoszlop: 1988. július 4-én a Magyar Természetbarát Szövetség állíttatta az Országos Kéktúra megnyitásának 50. éves jubileuma alkalmából.
  • Rákóczi tér - O km kőoszlop: 1938-ban faragta idős Szemmelveisz Ferenc kőfaragó mester. Felirata: O km, Magyar Kirándulók Országos Szövetsége. A nulla km kőtől indulnak a Bakony turista útjai.
  • I. András tér - Paraszt emlékmű, készítette: Dávid Mózes erdélyi fafaragó

Keresztek Zircen

1.       Az első keresztet 1721-ben mai kistemplom melletti romtemplom helyén állították. (Kossuth Lajos út)

2.       A Zircre betelepült ciszterci rend fiai évszázadokon át hordták magukon a megtelepedés munkájának fáradságos, nehéz keresztjét. Az ő tiszteletükre 1750-ben a mai Arborétum falában állítottak keresztet.

3.       1760-ban a Jámbor alapítvány emel egy új kőkeresztet a megyei út melletti magaslat a mai Kossuth Lajos utcában.

4.       A Kálvária kápolna helyén az 1779. évi püspöki vizitációban még nem írtak keresztről, de valamikor már az 1780-as években állítottak a hegyre keresztet, mert 1809-ben Bauch Gottfrid zirci plébános engedélyt kért a veszprémi püspöktől, hogy megáldhassa a Kálvária hegyen tönkrement kereszt helyett állított új fakeresztet. Valószínű, hogy 20-25 évet kibírt egy fából készült kereszt. Az új Kálvária keresztet Mann Alberich áldotta meg 1810-ben.

5.       A Borzavárra vezető út melletti téren, a mai Deák Ferenc utcában 1807-ben Leibel Krisztián 4 Ft-os ájtatos alapítvánnyal állította fel az azóta már többször cserélt fakeresztet.

6.       1873-ban Wittmann Mihály és neje, Anna kőkeresztet állíttatott a kistemplom melletti Árpád-kori romtemplom területén. 1982-ben a romtemplom feltárásakor áthelyezték a keresztet a kistemplom sekrestyéje mellé.

7.       A vörös márvány keresztet 1890-ben a felső temetőben állíttatta Anton Karls Gatini. Öntöttvas feszületét valaki letörte, csak Jézus bal kézfeje maradt meg a kereszten.

8.       A keresztet Nesztinger János és Nesztinger Anna állíttatta 1898-ban az Akliba vezető út mentén a zsellér földekkel szemben. Megáldása, felszentelése 1992. május elsején volt, melyet Lázár Kelemen atya zirci plébános végzett el.

9.       A keresztet az 1800-as évek végén az 1900-as évek elején állították, az 1780 körül megnyitott alsó temetőben. A zirci vörös márvány betétkő felirata: Én vagyok a feltámadás és az élet. Ki én bennem hisz, ha meghal is élni fog. A kereszt helyén korábban, 1780-1790-es évektől fakereszt állt.

10.   A kőkeresztet a veszprémi út mentén a kakas-hegyi bejáratnál egy tönkrement fakereszt helyén állíttatta 1908-ban 100 korona alapítványi tőkével Vajda Ödön apát úr. Anyaga: zirci vörös márvány, felirata: Isten dicsőségére 1908.

11.   A keresztet 100 korona alapítványi tőkével Witmann Mihály és neje 1910. tavaszán a Kossuth Lajos utca 30. (ma 41.) számú házának (ma Otthon-Kert Áruház) utcafrontján, a kőfal vonalában állíttatta. A vallásos, jámbor lelkületű Wittmann Mihály Istenhez való fohászkodásának jeléül 1910. április 10-én 100 korona kereszt-alapítványi tõkét fizetett be a kereszt-alapítványi főpénztárba, melynek jóváhagyását a veszprémi püspök 1910. április 12-én 1734 sz. alatt engedélyezte.

12.   Már csak a maradványai láthatók a Bakonybéli úton a Háromhegy utca kijáratánál, annak a kőkeresztnek, melyet 1916/17-ben Rommer József és neje Trum Teréz állíttatott a földjük végére. A nagyon vallásos gazdacsalád Istenhez fohászkodva azért állíttatott egy szép kõkeresztet, hogy az elsõ világháborúba elvitt két fiuk épségben hazatérjen. Kisebb sérüléseket leszámítva a két fiú épségben tért haza a háborúból.

13.   Az apátsági templom jobb oldali harangtorony bejárati falán elhelyezett kereszt. Elhelyezték 1919-ben.

14.   Az apátság folyosóján elhelyezett kereszt 1919, 1990.

15.   A kereszt a felső temetőben található. Ájtatos alapítványát a hívek már 1907-ben létrehozták 275 koronás tőkével, a kereszt felállításához szükséges pénz azonban csak 1926-ra gyűlt össze. A kereszt Ádámi János zirci kőfaragó munkája. Felirata: Szent és üdvösséges gondolat a megholtakért imádkozni 1926. A keresztet 1986-ban egy nagy vihar ledöntötte, helyreállítására a hívek összefogásával, helyi vállalatok segítségével került sor.

16.   A kereszt Bittmann János kőfaragó munkája, az alsó temetőben látható. 1935-ben a zirci gazdaközösség állíttatta. Felirata: Isten dicsőségére és a szenvedő lelkek tiszteletére 1935.

17.   Az apátsági sírkert főkeresztjét 1990-ben Liska Szilveszter atya állíttatta. Feszülete a feltámadó Krisztust ábrázolja.

18.   Deutsch Mór sírköve az Izraelita temetőben, a II. világháború után állíttatták.

19.   Wittmann János állított keresztet a mai Reguly utcában, a keresztkút környékén.

20.   Eszlinger János állított keresztet az Új utcában (mai Kálvária utca).

Kutak

Szent István tér (Arborétum bejáratánál)  - Hoffer Ildikó keramikus által díszített Kari kút (ivóvizet ad)

 

A környék látnivalóit is hamarosan feltöltjük, addig is tájékozódni lehet itt:

Látnivalók, programok a környéken

 

 

 

Vélemény, hozzászólás?

Az email címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöljük.